Robbanószerkezet az építési telken? Mi a teendő?

Háttérben dolgoznak a mindennapi nyugalmunkért

Délelőtt levéltárakban kutakodnak, délután high-tech eszközökkel bombákat keresnek: az EOD-STAR Kft. ügyvezetője, Nemes Zsolt munkatársaival együtt az elmúlt évtizedekben több mint 10 millió négyzetméter terület robbanószerkezet-mentesítéséről gondoskodott. A szakember részletesen mesélt a nem mindennapi munkájáról, a beruházók előtt álló nehézségekről és elárulta azt is, hogyan lehet telekvásárlás előtt elkerülni a váratlan meglepetéseket. 

Ha kíváncsi, mit jelent az, hogy robbanóanyaggal való visszaélés, hol található a legtöbb bomba Magyarországon, és mi szüksége egy építőipari kivitelezőnek egy részletes helytörténeti és hadtörténeti kutatásra, olvassa el Nemes Zsolttal, robbanószerkezet-mentesítő szakemberrel, az EOD-Star Kft. ügyvezetőjével készült interjúnkat!

1. rész

Kicsit olyan érzésünk lehet, mintha a bombák földjén élnénk, legalábbis még 80 évvel az utolsó háború után is hetente kerülnek elő különféle, fel nem robbant szerkezetek a földből. Mi ennek az oka?

A XX. századi háborúkban már nem a létszám, sokkal inkább a távolból célba juttatható robbanószerkezetek alkalmazása döntötte el a küzdelmeket. Magyarországon alapvetően a II. világháborúban jelentős harci cselekmények zajlottak, a feleknek nem számított se pénz, se élet. A másik fontos tényező, hogy rendkívül magas, kb. 30 százalék volt az úgynevezett állva maradási, azaz fel nem robbanási arány.

Rossz minőségű bombákat dobtak le Magyarországra?

A tervezőknek és a fejlesztőknek nem volt egyszerű dolguk. Mindent meg kellett tenni, hogy a hadszíntérre szállítás során, még egy rázkódós földúton se lépjenek működésbe a különböző  szerkezetek, kilövés után viszont nagy arányban robbanjanak fel azok. Ezt egy apró gyártási pontatlanság is képes volt megakadályozni. A háborúk vége felé már a gyárakban dolgozók tudatos szabotázsai miatt kerültek ki nagy számban silány eszközök.

Tehát van dolguk bőven a mentesítőknek.

Főleg szárazföldön, a munkáink 95 százalékát ott végezzük. A régészeti területeken kötelező a robbanószerkezet-mentesítés, egyéb esetben viszont lazább az előírás, a vonatkozó jogszabály úgy fogalmaz, hogy a kivitelező feladata az építési terület szükség szerinti lőszermentesítése.

Végső soron az építésvezető belátására van bízva, elvégezteti-e vagy sem? 

Igen, de ez a Btk. alól nem mentesít, szóval, ha felrobban egy földből előkerült kézigránát, az építésvezetőt, illetve a kivitelezőt fogják felelősségre vonni. Ha viszont kértek mentesítést, és ezután történik baleset, akkor már az azt végző szakembert veszik elő. Nem szeretek farkast kiáltani, és nyilván nem látok bele a másik pénztárcájába, de azt gondolom, mint ember, mint vállalkozó tartozunk annyival a dolgozók felé, hogy megpróbáljuk a lehető legbiztonságosabb munkakörülményeket megteremteni számukra.

Egy ügyfél megkeresi önöket, aláírják a szerződést, és kivonulnak a területre. Mi az első lépés?

A mentesítés alfája és omegája a műszeres vizsgálat. Először kitűzzük a munkaterület határait, majd eltávolítjuk a zavaró tárgyakat, és levágjuk a 20 centinél magasabb lágy- és fás szárú növényzetet. Utóbbit kezdjük áthidalni a drónokkal, amiket a kultúrnövényzet nem zavar. Ezután jön a nagy érzékenységű magnetométeres vizsgálat, először észak-dél, majd kelet-nyugat irányba. Ahol jelez a műszer, ott rögtön el is végezzük a feltárást. Drónok esetében készül egy diagnosztikai térkép, és az alapján, utólag tárjuk fel a 8 grammnál magasabb vasanyag tartalmú tárgyakat.

Mi lesz a kiemelt eszközök sorsa?

Ha robbanószerkezetet találunk, értesítjük a Magyar Honvédség tűzszerész-alakulatát, ugyanis kizárólag ők jogosultak azok kezelésére (elszállítás és megsemmisítés), a legtöbb esetben díjmentesen. Ha közvetlen életveszélyt jelent – például lakóépület mellett kerül elő – akkor rögtön elviszik, ellenkező esetben az intézkedésre nyitva álló idő 30 nap. Az egyéb feltárt tárgyakat a területen hagyjuk, a munka végén pedig dokumentációt készítünk az ügyfél számára.

2. rész

Ha egy kivitelező nem kért mentesítést, de az építkezésen a markoló hirtelen egy légi bombát emel ki a földből, mi a teendő?

Azonnal riasztani kell a hatóságokat. Hallottunk már nem egy olyan történetet, hogy késlekedett az építésvezető, és mire kiérkeztek a rendőrök, eltűnt az eszköz. A dolgozók előszeretettel viszik haza a gránátokat, aknákat, ami a kivitelező felelőssége, ez ugyanis robbanóanyaggal való visszaélésnek minősül. Onnantól viszont, hogy megérkeznek a rendőrök, már ők biztosítják a területet.

Mit mutatnak a statisztikák, mely régiókban kerülnek elő gyakrabban robbanószerek?

A korábbi harctéri tevékenységek alapján szoktuk kategorizálni a magyarországi területeket. Keletről nyugatra haladva: Nyíregyháza, Debrecen, a Hortobágy, Szolnok, Budapest, Székesfehérvár kifejezett célpont volt, ahogy a Balaton déli partjától a nyugati határig, illetve a Komáromtól Győrig és Sopronig fekvő terület is. Kevésbé fertőzött például Békéscsaba, a déli országhatár és a Salgótarján-Eger vonal.

Magyarán robbanószer-mentesítőként nagyon alaposan ismerni kell a történelmet. 

Olyannyira, hogy ha igazán pontos képet szeretnénk kapni, készítünk egy részletes hadtörténeti kutatást. A levéltárakban elérhető, a volt szovjet közkatonák által írt bejegyzésekből rendkívül pontosan meg tudjuk mondani, hogy egy adott területen milyen mennyiségű eszközökre kell számítani.

Ez akár telekvásárlás előtt, vagy a költségbecslés során is hasznosítható?

Pont ez a lényege. Egy komplex tűzszerészeti hatástanulmányt adunk a megrendelőnek, ami tartalmazza a részletes helytörténeti és hadtörténeti kutatást, valamint a feltárás nélküli műszeres vizsgálatokat. Ezt anélkül el tudjuk készíteni, hogy akárcsak hozzáérnénk a talajhoz, így az sem akadály, ha még nincs birtokban az ingatlan. A kapott adatok alapján meg tudjuk mondani, mennyi idő alatt és milyen költségek mellett lehet biztonságosan elvégezni a mentesítést. Ha az eredmény negatív, akkor pedig kap a megrendelő egy dokumentumot arról, hogy nem szennyezett a terület. Ebben az esetben már a kutatást végző szakvállalaté a felelősség. 

Olyan veszélyes ez a szakma, amilyennek egy külső szemlélő számára tűnik?

Ezeket az eszközöket nem azért találták fel, hogy bolygassuk őket, a cél az volt, hogy felrobbanjanak. Van persze oka annak, hogy ez mégsem történt meg, de összességében igen, ez egy életveszélyes szakma.