Ipari csarnok akadémia 2025/3. rész: Finanszírozási titkok és a legnagyobb buktatók

Az „Ipari Csarnok Akadémia 2025” harmadik, egyben záró epizódjában a szakértők az ipari ingatlanberuházások legégetőbb kérdéseit, trendjeit és finanszírozási lehetőségeit járták körbe. A videóban egy izgalmas és rendkívül tanulságos beszélgetés bontakozott ki a kivitelezői oldalt képviselő Rédai Tibor, valamint Rátkai Tamás közgazdász (a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. igazgatósági elnöke) között.

A legnagyobb ellenség: a bizonytalanság A beszélgetés indításaként elhangzott, hogy a 2025-ös év legnagyobb kihívása a bizonytalan gazdasági környezet. A pandémia, az elmúlt öt év világrengető eseményei és a szomszédban zajló háború annyira megviselték a vállalkozókat, hogy sokan inkább a mának élnek, és félnek 10-20 éves beruházásokban gondolkodni.

Pénzügyi mentőövek: Van miből építkezni! A borús piaci hangulat ellenére Rátkai Tamás közgazdász remek hírekkel szolgált: a bankok – a Covid-időszakkal ellentétben – most nagyon is hitelezni szeretnének. A szakértő részletesen bemutatta a kkv-k számára elérhető lehetőségeket:

• Széchenyi Beruházási Hitel: Akár 500 millió forint is igényelhető 10 éves futamidőre, fix 3%-os kamattal és mindössze 10%-os önrésszel. További óriási előny, hogy az első két évben törlesztési moratórium is kérhető, így csak a bérbeadás megkezdésekor kell elkezdeni a visszafizetést.

• Széchenyi Mikrohitelezés Plusz: Kisebb ingatlanvásárlásokra is van megoldás, itt maximum 100 millió forintig lehet 3%-os kamaton forráshoz jutni.

• Demján Sándor tőkeprogram: Szintén nyitva áll a vállalkozások előtt, rengeteg elérhető forrással.

Érdekességként a szakértő megosztotta, hogy jelenleg a kkv-k mintegy 53-55%-át a Kavosz finanszírozza, ami a pandémia alatt elérte a 65%-ot is. Emellett felhívta a figyelmet egy speciális faktorálás és hitelbiztosítás kombinációra is, amely a kivitelezőket védi: ennek segítségével a kivitelező a számla kiállításakor rögtön megkapja az összeg 90%-át, ha pedig a megrendelő nem tudna fizetni, a hitelbiztosító helytáll.

Nyers valóság: Amikor a vágyak és a pénztárca nem találkoznak. Rédai Tibor kivitelezőként kitörő örömmel fogadta a 3%-os hitelek hírét, hiszen sok megrendelője pontosan ebben a cipőben jár: megvan a tőke 50%-a, de a maradék hiányzik. Ugyanakkor több hajmeresztő és tanulságos gyakorlati példát is hozott arra, mikor csúszik el egy projekt:

• A nagyot álmodó ügyfél: Egy megrendelő 400 négyzetméteres csarnokot szeretett volna, de kiderült, hogy mindössze 30 millió forintja van – ami a valóságban csak a telek megvásárlására lett volna elegendő.

• A megmentett barát: Egyik ismerős családi házat akart építeni. Miután Tibor kiszámolta neki a várható költségeket, a barát szembesült vele, hogy nincs rá elég pénze, így bölcsen elengedte a projektet, mielőtt adósságcsapdába került volna.

• Menet közbeni zsugorodás: Volt olyan megrendelő, aki az alapozás megkezdésekor jött rá, hogy a kedvezőtlen euróárfolyam miatt sokkal drágább lett az épületbe szánt technológia. A megoldás? Menet közben kellett a csarnokot “két keretállással” rövidebbre venni, mert elfogyott a keret.

• A “drága” olcsó kivitelező: Rédai Tibor arra is figyelmeztetett, hogy sokan a gyanúsan olcsó árajánlatot adó csapatokat választják, akik aztán a rengeteg “pótmunka” kiszámlázásával végül akár 25%-kal is túllépik az eredeti büdzsét.

A beszélgetés tanulsága: A szakértők abban egyöntetűen egyetértettek, hogy egy beruházás sikere a megfelelő előkészítésen és a reális tervezésen múlik. Egy rosszul előkészített terv miatt akár 70 tonnával is több acél kerülhet feleslegesen az épületbe. Aki ipari csarnokot épít, annak érdemes egy A4-es papíron kezdenie a durva számításokkal, és ha szükséges, pénzügyi tanácsadót bevonni. Ahogy Tibor humorosan, de nagyon találóan megjegyezte a finanszírozási nehézségek és az irreális alkudozások kapcsán: a megrendelőknek meg kell érteniük, hogy “a kivitelező nem hitelező, és nem is a Mikulás”. A titok a nyílt kommunikációban, az alapos tervezésben és a rendelkezésre álló kiváló hitelek okos kihasználásában rejlik.